Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Kémia

2009.05.05

Fehérjék

A fehérjék rendkívül fontos vegyületek,az állati sejtekben a szárazanyag 50%-át adják és az élet bármilyen megynilvánulása velük kezdődik.
típusuk szerint lehetnek:
szerkezeti (pl. kollagén,keratin)
összehúzékony (pl. aktin,miozin)
transzport (pl. hemoglobin)
védő (pl. immunfehérjék)
hormonok (pl. inzulin)
enzimek.

a fehérjék legkisebb egységei az aminosavak.
ezek lehetnek nem fehérjeeredetűek (ezek a sejtek anyagcseréjében működnek közre,ilyen pl. a gamma-amino-vajsav) és fehérjeeredetűek.Ez utóbbiak csak fehérjékben fordulnak elő,más néven alfa-aminosavak.
amino-karbonsavak,ami azt jelenti,hogy van bennük egy aminocsoport (bázikus kémhatás) és egy karboxil-csoport (savas kémhatás).
H2N-CH-COOH
            I
          Q  --> ez a molekularészlet minden aminosavban megtalálható.
a Q oldallánc 20féle lehet,.
a)apoláris oldallánc:
    az alfa-szénatomhoz apoláris atom kapcsolódik
    legegyszerűbb oldallánc egy hidrogénatom (ez a glicin)
    9féle apoláris oldallánc van
    pl.glicin,alanin

b)poláris oldallánc:
   az alfa-szénatomhoz poláris csoport kapcsolódik
   pl.cisztein (CH2SH)
c)savas oldallánc
d)bázikus oldallánc

az aminosavaknak két formája van:H2N-CH-COOH<-->H3N+-CH-COO-
                                                                    I               I                   I                       I
                                                           bázisos       savas         enyhén savas  enyhén bázisos
ezt hívjuk ikerionos szerkezetnek

az aminosavak szerkezete poláris,ionrácsos,ebből következik,hogy: magas az olvadás/forrásontjuk;vízben jól oldódnak;vezetik az áramot;amfoter vegyületek.
kondenzációval kapcsolódnak (az egyik aminosav karboxil-csoportja a másik amino-csoportjával),így jönnek létre a peptidek.

A polipeptidek más néven fehérjék.
minidg elágazásmentes aminocsoportok lánca
az elejének azt a végét tekintjük,ahol az aminocsoport van (ez az N-terminális),a vége ahol a karboxil-csoport van (ez a C-terminális).
az aminosavsorrend a szekvencia.Ez a fehérjék elsődeleges térszerkezete.Kétféle lehet: N+C vagy C+N
ha a hemoglobinban egy aminosav kicserélődik,sarlósejtes vérszegénység alakulhat ki
két stabil forma létezik:
1.alfa-hélix
   csavarvonal alakú
   L-aminosavakból áll
  a hidrogénkötések a karboxil- és aminocsoportok között stabilizálják
  ez a kedvezőbb konformáció
2.béta-szalag
   háztető alakú
   a láncok egymás mellett vannak-->viszonylag stabil forma
   a láncok hidrogénkötésekkel kapcsolódnak

ez a fehérjék másodlagos térszerkezete,az aminosav minősége határozza meg.

fibrilláris fehérjék:
a másodlagos szerkezet végig azonos-->hosszú,elnyúlt,szálas
vízben nem oldódnak
pl. fibrion (selyemben)
     keratin (hajban)
     kollagén (bőrben)
     miozin (izmokban)
     fibrin (DNS körül)
globuláris fehérjék:
a másodlagos térszerkezet szakaszonként változik
nagy oldalláncoknál az alfa-hélix a kedvezőbb,kis oldalláncúaknál a béta-szalag.
az eltérő konformációjú részeket rendezetlen szakaszok kötik össze,így átmeneti konformációk jönnek létre.Ezeknek az egymáshoz viszonyított térbeli helyzete a harmadlagos térszerkezet.
A harmadlagos térszerkezetet stabilizálja a hidrogénkötés (pl szerin-oldalláncok között); a van der Waals-kötés (apoláris pl alanin oldalláncok között); az ionos kötés (pl.glutaminsav és lizin között) és a kovalens kötés (pl. két cisztein között).
A harmadlagos térszerkezetet befolyásolja:
a hőmérséklet (ha a molekulák hőmozgás intenzívebb felszakadnak a stabilizáló kötések,így a molekula letekeredik(denaturálódik), a szálak összeakadnak és egy térhálót hoznak létre,amelynek hézagaiban vízmolekulák akadnav fenn.eza folyamat visszafordíthatatlan (irrverzibilis));
a könnyűfémsók koncentrációja (mivel az oldatba kerülő ionok hidratálódnak és a fehérjék hidrátburkát vonzzák el,így összecsapódnak (koaguálódnak),vagyis elvesztik kollagén állapotukat.a folyamat pl. kisózással visszafordítható);
a környezet hidrogénion koncentárciója (haváltozik a pH,változnak a töltésviszonyok,ezért a molekula irreverzibilisen denaturálódik);
nehézfémsók (a polipeptidláncokhoz kapcsolódnak,felszakítva azok kötéseit,így a molekulák irreverzibilsen denaturálódnak).

több plipeptidláncból áll pl a hemoglobin.itt az egyes polipeptidláncok egymáshoz viszonyított helyzete a negyedleges térszerkezet.

fehérjék kimutatása Biuret-próbával vagy xanto-protein reakcióval történik.

az összetett fehérjék a proteidek.ezek tartalmaznak nem fehérje eredetű (prosztetikus) csoportot is.
1.glükoproteidek (a prosztetikus csoport szénhidrát)
      pl.mucin,globulinok
2.lipoprotediek (a prosztetikus csoport lipid)
      pl.sejthártya fehérjéi
3.nukleoproteidek (a prosztetikus csoport nukleinsav)
      pl.lisztonok
4.foszfoproteidek (a prosztetikus csoport foszforsav)
      pl.kazein
5.metalloproteidek (a prosztetikus csoport valamilyen fémion)
      pl.hemoglobin,citokrómok
6.kromoproteidek (a prosztetikus csoport valamilyen színanyag)
      pl.apszin+A vitamin a retinában

az egyszerű fehérjék csak aminosavakból állnak
ilyenek pl. az albuminok,a kollagén,az inzulin

 

Nukleinsavak

először a XIX. században mutatták ki a sejtek sejtmagjában.
kémhatásuk savas
megtalálhatók a citoplazmában, a plasztiszokban és a mitokondriumban is.
polimerek-->monomerjeik a nukleotidok.
a nukleotidok mononukleotidokból épülnek fel.ezek a DNS és az RNS építőkövei,energiát tárolnak (pl. az ATP) és az enzimek koenzimjeinek (kofaktorainak) alkotóelemei.Ez utóbbiak feladata az enzimek működéséhez szükséges anyagok (pl. szubsztrát) szállítása és vitamin-alkotórészeket is tartalmaznak (pl. NAD,KoA)
a nukleotidok foszforsavból (H3PO4),pentózból (ribóz vagy dezoxiribóz) és nitrogén-tartalmú heterociklusos vegyületekből épülnek fel.A nitrogén tartalmú hererociklusos evgyületek szerves bázisok,gyűrűsek és nem csak szénataomot tartalmaznak.Két csoportjuk van a purin és pirimidin váz.A purin-vázhoz kapcsolódhat adenin és guanin,a pirimidin-vázhoz timin,guanin,citozin és uracil (?).
A DNSben csak adenin,guanin,citozin és timin van,az RNSben a timin helyett uracil.

a nukleozidokban nincsen foszforsav,helyette nagyenergiájú savanhidrid kötés van,amely hidrolíziskor nagyobb,mint 25 kJ energiát szabadít fel.
ilyen pl az ATP (adenozin-trifoszfát)................,de létezik GTP,CTP,UTP és TTp is.

a koenzim-A az enzimek működéséhez szükséges acetil-csoportot szállítja.Nukleotid-típusú vegyület,ami B-vitamin-részletet (pantoténsavat) tartalmaz.

a NAD+ és a NADP+  (nikotin-savamid-adenin-dinukleotid-(foszfát)) hidrogénzállító vegyületek.A NADP építő folyamatokban szállít,míg a NAD lebontó folyamatokban játszik szerepet.
másik hidrogénszállító vegyület a FAD (fladin-adenin-dinukleotid)

polinukelotidok a DNS és az RNS.ezek kondenzációval mononukleotidokból jönnek létre,úgy,hogy az egyik mononukleotid foszfátcsoportja a másik 3. szénatomjához kapcsolódik--> a 3. és 5. szénataomok kapcsolódnak.

1.DNS:
pl sejtmagban,kloroplasztiszban
örökítőanyag,genetikai inromációt tárol
foszforsavból,dezoxiribózból és A,T,G,C-ból áll
2 polinukleotid láncból áll,melyek hidrogénkötéssel kapcsolódnak össze.Két vége a 3' és az 5',antiparalell lefutású.adeninnel szemben csak timin lehet (kettős kötés),citozinnal szemben pedig csak guanin (hármas kötés)
a DNS képes lemásolni magát

2.RNS:
foszforsav+ribóz+A.G,C,U
egyszálú (esetleg visszahajolhat)
vírusokban lehet örökítőanyag
3 csoport:
1)mRNS:-messenger
                 -hírvivő
                 -a DNS információtartalma lemásolódik RNS-sé,így továbbítható
2)tRNS:-transzfer
              -szállító
              -aminosavakat szállít a fehérjeszintézis helyére
3)rRNS:-riboszóma RNS
              -fehérjeszintézis helye

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Clomid Mal Au Ventre KelPiolIc

(KelPiolIc, 2019.03.14 09:19)

Amoxicillin Without A Rx Viagra Comprare Line [url=http://brandcial.com]cialis without a doctor's prescription[/url] Cialis Billig Kaufen Ohne Rezept