Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Irodalom(285)

2009.05.14

Petőfi Sándor (születési nevén Petrovics Sándor) 1823.január 1-jén született,valószínűleg Kiskőrösön.Apja Petrovics István,anyja Hrúz Mária.
A család 1824-ben Kiskunfélegyházára költözött,Petőfi ezt a helyet nevezi szülőföldjének.
Iskolai tanulányait 1828-ban,a kecskeméti evangélista elemi iskolában kezdte,majd 1831 és 1835 között a sárszentlőrinci evangélista kisgimnáziumban tanult; 1835-től pedig az aszódi evangélista gimnázium tanulója lett.'838-ban itt írta első fennmaradt versét is.Ezután a selmeci líceum diákja volt.
1839-ben Pestre szökött és a Magyar Pesti Színháznál statisztált.Ősztől katonának állt,szolgálati helyei:Graz,Zágrá,Károlyváros,Sopron.
1841-ben egészségügyi állapota miatt leszerelték.Ez év nyarán a Dunántúlon vándorszínészkedett,1841-42-ben pedig a pápai kollégium tanulója lett (itt ismerkedett meg Jókaival).
1842.május 22.-én jelent meg első verse az Atheneumban.(A borozó)
1842-43-ban Kecskeméten és Székesfehérváron vándorszínészkedett,majd másolásból és regényfordításból és Pozsonyban és Pesten,ahol megismerkedett Bajzával és Vörösmarty-val.Októbertől Debrecenben és az Érmelléken színészkedett.
1844-ben Debrecenből Pestre gyalogolt,hogy kiadhassa verseit.
1845 novemberétől 1846 márciusáig az ideje nagy részét a családjával töltötte Szelkszentmártonon.
1846-ban Pesten megalapított a kiadókkal szemben a Tízek Társaságát a fiatal írók-költők érdekeinek védelmében.Később ez a társaság adta a márciusi ifjak magvát.Ugyanezen év őszén a nagykárolyi megyebálon találkozott későbbi feleségével,Szendrey Júliával.Ebben az évben lett az Életképek munkatársa.
1847-ben verssel és levéllel köszöntötte Aranyt,levelezésük később barátsággá fejlődött.Kiadták Összes költeményem című verseskötetét.Szeptember 8.-án,egy évvel megismerkedésük után feleségül vette Szendrey Júliát.Mézesheteiket Teleki Sándor koltói kastélyában töltötték,utána pedig meglátogatták Aranyékat Szalókon.
1848-ban a márciusi ifjak vezéregyénisége lett.Ősszel elvesztett egy képviselőválasztás Szabadszálláson,decemberben pedig megszületett fia,Zoltán.
1848-49-ben a szabadságharc idején századosként,majd őrnagyként szolgált Bem seregében.Több vezetővel is összetűzésbe került és többször lemondott tisztjéről.Végül 1849.júlis 31.-én a segesvári vereséget követően,Fehéregyháza közelében tűnt el.

Petőfi pályájának három szakasza volt.Valamennyire jellemző a gondos megrormálsá és tudatos nyelvi megalkotottság.Ezek közül első az 1842-44-ig tartó népies korszak,melynek legfőbb jellemzői a klasszicista,művel szóhasználat;a romantikus emelkedettség;a szónoki beszéd;az időmértékes verselés;az egyszerűség,természetesség és a személyesség,vallomásosság..Ekkor írta például a János vitézt és A helység kalapácsát is.

Petőfi pályájának második szakasza az 1845-46-ig tartó romantikus individualizmus.Ennek legfőbb jellemzői az újfajta poétikai,nyelvi eszközök és formák használata;a művészi kísérletezés;az időmértékes verselés;a töredékesség és kihagyás következtében kialakuló hiány;a szokatlan képzettársítások és a látomásosság felé mozduló képalkotás.
Az ebben a korszakban írt versek három ciklusra oszthatóak:az első ciklus ihletője Csapó Etelka,a másodiké Medgyánszky Berta,a harmadik pedig a Szalkszentmártonon született Felhők című versgyűjtemény.

Petőfi pályájának harmadik és egyben utolsó szakaszát az 1847-49ig tartó romantikus szabadságeszmény hatja át.Ez a szabadságeszmény egy általános érvényű vezérelv,amelynek többféle egyén-,nemzet- és világméretű,politikai és társadalmi vonatkozásai és értelmezési lehetőségei van.Legtágabb értelemben azonban egy olyan eszköztár,melynek legfőbb célja az emberi lét általános boldogság korának elérése.Ez a szabadságeszmény hatja át Petőfi forradalmi látomásköltészetét,szerelmi-és tájlíráját,valamint a forradalom és szabadságharc költészetét.

A forradalmi látomásköltészet képalkotása látomásos (milyen meglepő...),legfőbb üzenet az,hogy az egyén szabadsága csak a világszabadság megvalósításával lehetséges.Hangvétele gyakran hasonló a bibliai profetikus beszédekhez:a beszélő a közösség tagja,ugyanakkor kiválasztott,aki küldetést teljesít,ami tetté emeli a költészetet.A világszabadságért dúló harcot pedig a világ egy olyan erkölcsi-fizikai harcának mutatja be,ahol a jó és a gonosz csap össz és a jó győzelmével végül mevalósul a földi üdvösség kora.
Pl.Sors,nyiss nekem tért,A XIX. század költői,Egy gondolat bánt engemet...,Az ítélet.

Szerelmi lírájában a szerelmet a szabadsághoz hasonló,magasabb rendű létformának,eszményi és eszményített állapotnak állítja be.Ezeket a verseket Szendrey Júlia ihlette.
Pl.Minek nevezzelek?,Reszket a bokor,mert...,Szeptember végén.

Tájköltészetében a szabadság természetben megélhető vonatkozásait mutatja be.
Pl.Az alföld,A puszta,télen,Kiskunság

A forradalom és szabadságharc alatt írt versei szorosabban kapcsolódnak egy-egy konkrét politikai-társadalmi,később katonai eseményhez.A szabadságeszmény annyiban módosul,hogy a nemzeti függetlenség és a társadalmi modernizáció fogalma konkretizálódik.Petőfi életének és költészetének összefonódását jelzi jelenléte és központi szerepe az 1848.márciusi eseményekben (Nemzeti dal).Királyellenes versi és politikai-költői radikalizmusa miatt azonban 1848.március végére teljesen elszigetelődik,ami miatt költői szerepvállalása és önértékelése válságba kerül.

A költő szerep a műbe "beleírt",vagyis a szöveg megalkotásakor létrehozott megszólalási mód.Petőfi esetében ez háromféle lehet:1.szélsőségesen individuális,vallomásos(pl.Anyám tyúkja),2.természetbe beleilleszkedő(pl.Hortobágyi kocsmárosné),3.apostol-prófétai szerep(pl.Egy gondolat bánt engemet...)

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.